A Mindenható Működés Magja: A Létezés Eredete

Köszöntő

Köszöntelek kedves Teremtő testvérem! 💖

2014-től kezdtem el írni, és azóta rengeteg csatornázott írásos anyagaim vannak maga a Teremtőtől/Forrástól és a Csillagközi Fényszövetségektől. 2018 augusztus 8.-án (az Oroszlánkapu nyitása napján) döntöttem úgy, (a Felsőbb vezettetésem kérésére), hogy elindítok egy blogot, mert már mostanra egyre többen érteni fogják jelen bolygószintű változásoknak köszönhetően, azokat az információkat és tudást, amelyeket az itteni elnyomás eddig ellehetetlenítette az emberek elől. Ahogyan az ébredés folyamata egyre intenzívebb, úgy könnyebb a megértés folyamata is.

,,Aloah!"

Üdvözlettel és végtelen szeretettel:

/MFA/

Bevezetés kicsit hobókásan

(Figyelem! A szöveg elképzelhető, hogy magyartalan kifejezéseket használ, mivel ez egy olyan téma, amit nem egyszerű szavakkal leírni. Messze felülmúlja azokat. Javasolt a szöveget egy rövidke meditáció után olvasni, hogy elmélyedt, elmeműködés nélküli állapotban, könnyebben megérthessük tartalmát.)


Egy SZER, mely volt, van és mindig lesz. Ugyanis nem létezett korábban se kezdet, se vég. Azt lehetne mondani, hogy minden, amit érzékelünk egyfajta illúzió egy valami máshoz (más illúzióhoz) képest. Ezek már mind egyfajta közös megegyezésen alapult ítélkezések, bélyegek ami viszont a maga helyén teljes mértékben helytáll. Amennyiben, ha a világmindenség és maga a létezés eredetét akarjuk megérteni, akkor a dolgoknak igencsak a legmélyére kell nyúlnunk. A nyúl ürege viszont mély és hosszú.

Az elnyomó karantén státuszú Földi világunk a végesség tudatosságán alapul, mely szándékosan megtervezett. Itt mindenben tapasztalunk kezdetet és véget, a születések és az elmúlások által, majd az egész kezdődik elölről csak egy kicsit másabb, talán újabb kontextusban. A végtelenség fogalmát úgy tartjuk, hogy értjük és tudjuk, és már mindenki hallott róla. De valójában nem ismerjük, és talán nem is merjük megismerni lényegiségét. Pont azért, mert nincs benne, határ. A végtelent mindenhová bele lehet írni, mindenhol hozzá lehet tenni valamennyit minden aspektusban. Még van egy furmányos tulajdonsága: a végtelent elég egyszer kimondani, és máris megnyilvánítja „tartalmát”. Innen indult az Egy Végtelen története...

Az EGY minőséget, mely maga a teljesség, mely magába foglal mindent, most szét fogom bontani szemléltetve, hogy az olvasók megértsék lényegét.


Az „ős kezdetben”, a minden teremtés és létre jövetel előtt, avagy a mindig örök MOST-ban, mindig is jelen volt az Egy Végtelen jelleg. Ennek az EGY tudatosságnak van egy bizonyos eshetőségi tulajdonsága, amely révén két részre lehetne osztani: Abszolútumra és Lehetőségre. Mindkettő egyszerre létezik, mintha egymás ikertestvérei lennének: hiszen önmaguk Forrása.

A Lehetőség egy olyan potenciál állapot, amely minden létre jövő létezést megelőzően jelen lehet. Azt lehetne mondani, hogy A Spontán Megnyilvánulás. Ő így nyilvánul meg, hogy: ,,Bármi lehetek”.

Az Abszolútum inkább okszerű állapot, eredete nem ismert mivel mindig is önmagától jelen van/volt. Ő az Ok a létezésre/eredetiségre, mely Ő maga, mivel egy végtelen potenciált csak egy végtelen potenciál tudna létrehozni. Az Ő megnyilvánulási formája az „Én vagyok először az OK” melyből lehetséges majd egy Okozat. Akkor is jelenlétet tanúsít, ha nem nyilvánul meg egyáltalán semmivé.

A spontán megnyilvánult potenciál állapotban jött létre először egy üres, semleges tér. Azt lehetne mondani, hogy a Lehetőség egy üres térként nyilvánul meg, melyben „helyet foglal” az Abszolútum. Ámbár, mindig is vitatható lehet az, hogy melyik manifesztálódott előbb, de akkor meg bele mennénk a „Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” című elméleti fejezetbe, aminek meg megint nincs értelme. Lehet, hogy az egyik, és lehet, hogy a másik jött létre előbb, viszont egy biztos: Ő számukra ez teljesen MindEgy.

Az Oksággal eggyé vált Spontanitás pillanatában keletkezett az Egy Végtelen Teremtő Tudatosság, vagyis megszületett a Forrás egység lényegisége. Ezzel egy időben keletkezett a végtelen intelligencia, mely mindenhová elér, és jelen van. Ők alkotják az eredendő időtlen örök pillanat állapotát.

A Forrás Abszolútuma magába foglalta a Forrás Lehetőséget mint végtelen potenciálú megnyilvánulhatóságokat, viszont egyben meghagyta a Lehetőséget önmaga mellé mint „egyéniséget”, eredeti tiszta semleges mivoltában. Egységük megalakulásakor fejeződött ki a holográfia, amikor két tényező egymás egésze s egyben többszörös része. Mindkét rész egymástól függetlenül és egyszerre is tud létezni.

Így a kezdeti üres lét alapállapotává vált a Teremtő Tudatosság, az Eredendő Mag: a Forrás. A Forrás a Tudatosságát majdnem végtelen számú tudatállapotokra/nézőpontokra „osztotta” (ezek vagyunk mi valójában), így lehetővé téve önmaga számára, hogy kiteljesedjék és betöltse a létezést. Ezek a tudathalmazok később csoportokba rendeződtek (erről később).

A Forrás maga nem esett szét sosem. Soha nem is volt szétválasztva. Egésze és része mindig is egyaránt önmaga. Egyszerre egésze önmaga, és egyszerre egy piciny része. Egységes önmagával. Ez azt jelenti, hogy valójában nincs alá-fölé rendeltségi viszony, ahogy nincs kicsi és nagy, és ahogy nincs fent és lent, illetve ezen tényezők komplementereként sincs semmi vagy komplementerükként van valami (pl. ,,Ahogy fent, úgy lent”). 

Létrehozta magából a két energiaminőséget, a férfi(Isteni) és a női(Istennői) aspektust, ők a teremtő „Atya” és „Anya”, melyek a Forrás letükröződései. A harmadik letükröződés a Forrás „Gyermekei”, amelyek az egyéni tudatok/halhatatlan szellemek/nézőpontok - azaz mi magunk -. A tudatok egyszerre rendelkeznek ezzel a férfi/női polaritással, melyet külön – külön is meg tudnak nyilvánítani.

Az Abszolútum a Forrás, és két polaritása: Fénytermészet és Sötéttermészet, amelyek a Végtelen Lehetőségek terében nyilvánulnak meg a Maguk természetében. Ezek az oppozíciói létminőségek egyszerre léteznek, egymással egységesen, harmóniában.

A Létezés Egységes két Lételeme: Abszolútum és Lehetőség

ABSZOLÚTUM – „Én vagyok jelenlétem” - A FORRÁS és Két Polaritása. Az Okszerű állapot.

1. Isteni (férfi) minőség, a "Fénytermészet", a pozitív töltet (YANG):

Az erősség, a teremtő, az adó, a pulzáló, a táguló, az átölelő, a segítő, a kitárulkozó, az elengedő, a tartó, a stabilizáló, a támogató, a kiáramló erő, a kifelé örvénylő, a „vanság” tere

A Fénytermészet a Forrás egyik alapvető létműködő eleme. Önmaga természetéből adódóan kiteljesedik, tágul. Eredendően férfi, az „Atya” energiaminősége. A Feltétel Nélküli Szeretet - ami maga a Forrás létkomplexumát fejezi ki - egyik alkotó eleme a fénytermészet. Jellemző rá az Energia irányítása, célzott fókuszon keresztül.

2. Istennői (nő) minőség, a "Sötéttermészet", a negatív töltet (YIN):

A lágyság, a beáramló, a befogadó, az óvó, az elfogadó, a megengedő, az elnyelő, a megszűnő, a harmonizáló, a törődő, a tápláló, az elvezető, az átalakító, a befelé örvénylő, az „üresség” tere

A Sötéttermészet a Forrás másik alapvető létműködő eleme. Önmaga természetéből adódóan elnyel, befogad, megenged. Eredendően női, az „Anya” energiaminősége. A Feltétel Nélküli Szeretet másik alkotóeleme. Jellemző rá az Energia mindent átölelő áramoltatása.

Ezen két töltet, az Istennői és Isteni minőségek tökéletes egybeolvadása alkotja meg a Forrás működését. Az egybeolvadás révén a folyamatos kapcsolódás orgazmikus ereje révén keletkezik a működtető energia, melyet "izzó magként" lehetne leírni, melyből a minden létezőt táplálja ez az energiaforrás. Így a nevében is benne van, hogy ön-magja forrása.

LEHETŐSÉG – A „Bármi lehetek” - HATÁRTALAN NYITOTT VÉGTELEN „TÉR”, MELYBEN Az ABSZOLÚTUM VÉGTELEN VARIABILITÁSA KIFEJEZŐDIK. A Spontán állapot.

Egészbe foglalja a Forrást. Ennek köszönhető, hogy a tudatok teremtői folyamata megvalósulhasson a maguk sokszínűségében.

Valójában az Abszolútum két természete és a Lehetőség tere az eredendő harmónia elengedhetetlen szerves egysége. Nem egyszerű szavakkal leírni. Mert valójában Egyszerre léteznek a Feltétel Nélküli Szeretetben, s ezek nélkül nem létezhetne a teremtett élet.

A Forrás szemszögéből nem létezik „jó” és „rossz”, így hamis lenne a fényt és a sötétséget eme jelzőkkel illetni. Ezek csupán fogalmak, melyek a Lehetőségben spontán megszületett Első Anomália révén jöttek létre, melyekben a szabad akaratukkal való kölcsönhatásuk révén összezavarodnak egyes teremtő lények, mely az eredendő szétválasztódást eredményezte. A folyamatosan torzuló káosz terében a tudatok fokozatosan összezavarodnak és egyből elvágódik az eredendő tudás s innen indult ki a szenvedés (erről majd később).


Az Energia három kvantumtermészete létezik:


1. A befogadó, a beáramló, a benyitó, a beteljesedő hullámzás. (Istennői minőség, Forrás)

2. A kiáramló, az adó, a kitárulkozó, a kiteljesedő hullámzás. (Isteni minőség, Forrás)

3. A létállapot, a lehetőség, a stagnáló, az állandó, a stabil, a pulzáló, az egyszerű létezés, a „lenni” hulláma. (semleges, a fény és a sötét minőségeket összekötő rezgéstulajdonság-→ Lehetőség → A nagy Semmi → The Void)

(Ezeket máshol a kvantumoknak nevezett világban, a fotonok 3 megnyilvánulási természetének veszik, ami egy és ugyanaz a Forrás szemszögéből nézve.)

E három hullámtermészet mind egyszerre és mind külön-külön is jelen lehet. A Teremtő Tudatosság így lehet folyamatosan kapcsolatban tudatállapotaival. A tudatállapotok/Halhatatlan Szellemek/Felsőbb ének önálló megfigyelők, tapasztalók. Az Energia, mely impulzust ad a mindenségnek, feltölti életerővel, melynek szintén végtelen megnyilvánulási formája van, hullámtermészetű rezgéstartamokból áll, spirál alakban terjed, s összekötő ereje van, nem válogat, egységes, semleges. Úgy lehetne mondani, hogy a Forrás első energiasugara az eredendően tisztaság sugara /Ém E'yuven/.

Minden egyes tudat egyedi rezgéstartammal rendelkezik. Ez okozza sokszor a tudatoknál azt az illúziót, hogy ők független egyéniségek. Ami viszont igaz is, hiszen a tudatosság célja a fokozatos kiteljesedés, ami viszont a tudatok sokszínű önmegvalósításán alapul. Az önmegvalósítás a teremtés folyamata. A teremtés viszont játék&feladat. A játékosság viszont az lét célja, mely az eredendő sokszínűséget és a szabadságot táplálja. Minden olyan dolog ami energiaáramlással jár, az már feladatvégzésnek számít.

A teremtésben a feladatvégzés egyenrangú a játékkal/játszással, melyek mindig tét nélküliek, ugyanis a „tétet” maguk a játszók szabják meg szabad akaratukból, közös megegyezésen alapulva. Aki nem ért azzal egyet, az egy új játszmát indít, ahova mások csatlakoznak. Így a tudatok folyamatosan teremtenek, ezzel segítve a tudatosság tágulását. Innen ered az emberek „ősi játékösztöne”, amely feltétlen eufóriát, a boldogságérzetet képez a lényükben.

Alapvetően, a tudatok a Forrásukkal való természetes kapcsolatuk révén szeretnek teremteni. Ebben az állapotban eredendő, tiszta, bőséggel teli, energiához jutnak minden esetben. Minden kreatív ötlethez megvan az „alapanyag” egy végtelen energia, melyből bármit „le lehet hívni”. Nem léteznek korlátok, minden korlátlan és szabad. Az eredendő szabadság érzése mindebből fakad. 

A tudatok döntésének nagy része spontán okból születik ebben az állapotban. ,,Mert miért is ne?” kérdéssel lehetne jellemezni. Majd ezekből az eredendő okok válnak okozatokká, majd azokból újra okokká...és így tovább. A forrással való összhang egy egységes, egymás teremtő tudatosságának tisztelete alapján működik, mely ebben az etető/tápláló SZER (központi, magiság tudatú, rend alapú) létben működik. Ebben a létben nem létezik torzulás vagyis szétválasztott állapot.

A játszma mellett az öröm és a tapasztalások felfedezésének élménye, maga a felfedezés izgalma a kísérletezésben nyilvánul meg. Egyes tudatok úgy szeretnének a legjobban kifejeződni egyéniséggé és megtapasztalni a tanulást (melyre korábban nem volt szükség), ha szándékosan lecsökkentik a saját tudati és energiaszintjüket, s szándékos amnézia állapotba kerülnek. Ezzel távolabb kerülnek a forrástól, s így tudnak az igazi kihívásnak elébe nézni: az önmagukhoz való visszatéréshez. Ez egy igen hosszú és bonyolult játék számukra, de csak így tudják elérni a legmagasztosabb tanulási folyamatot. Persze ez egy szélsőséges és vakmerő kísérlet. Így tudnak megválogatni különféle módszereket, ami útján térnek majd vissza.

Továbbá, a Tudatok/Felsőbb Ének képesek még önmagukat akár milliónyi tudatdarabra osztani, növelve ezzel a tapasztalatszerzés esélyét. A darabok szintén rendelkezhetnek a Tudat egészével, s azon keresztül a Végtelen Tudatosság Forrással is. Mert minden össze van köttetve mindennel. Mindennek a lehetősége megvan mindenhez. Mindig az aktuálisan elért tudatossági szinten múlik a Tudat számára a Végtelen Tudás elérhetősége. Habár a tudatossági szintmérés az már csak olyan helyzetben áll elő, ahol korábban elnyomást tapasztaltak a szellemek, a feledés áldozataként (erről később). Alapesetben az EGY tudás mindenki számára elérhető.

(Megjegyzés: a mi Földi tudatunk egy darabka a mi nagy egységes tudatunknak (felsőbb én) mely ezzel szélesíti tapasztalását multi-dimenziós szinten.)


Folytatása következik...